Azon eljárások, amik az ingatlan megosztása eredményeképpen szüntetik meg az osztatlan közös tulajdont, február elején indultak volna. Azonban ezek az eljárások a járvány terjedésének megelőzése érdekében a veszélyhelyzet végéig nem indulhatnak meg, a földhivatalokhoz a megosztás érdekében kérelem nem nyújtható be.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetése úgy történik, hogy az ingatlant egyetlen tulajdonostárs szerzi meg (bekebelezés jogintézménye).

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célzó törvény elő kívánja segíteni a versenyképes méretű birtokok kialakítását. A törvény meghatározza, hogy az egyes művelési ágak tekintetében mely területnagyságokat minősít művelésre alkalmasnak, így mik azok a minimum területméretek, amiknek a megosztás eredményeképpen létre kell jönniük. Ezek a következők:
– szőlő, kert, gyümölcsös, nádas művelési ág: 3000 négyzetméter
– szántó, rét, legelő, erdő és fásított terület művelés ág: 10000 négyzetméter
– zártkerti földnek minősülő ingatlan: 1500 négyzetméter

Alapesetben az osztatlan közös tulajdon megosztását a tulajdonostársak egyezségén alapulva kell megtenni. Azonban előfordulhat, hogy a megosztással nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő földrészlet, így az egyezségen alapuló megosztás eleve nem jöhet szóba. Ilyen esetekben az osztatlan közös tulajdont kizárólag úgy lehet megosztani, ha az ingatlan teljes egészében egy tulajdonos tulajdonába kerül.

A törvény egy sorrendet is megállapít arra az esetre, ha több tulajdonostárs is igényli a földrészlet tulajdonjogát. Ez a következők szerint alakul:
1. a földet a legnagyobb mértékben használó tulajdonostárs (alátámasztva azt a birtokpolitikai célkitűzést is, hogy a föld tulajdonát elsősorban az azt használó személy szerezhesse meg);
2. legnagyobb tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostárs;
3. a tulajdoni hányad egyenlősége esetén a fiatalabb tulajdonostárs.

További információkat itt talál. (forrás: NAK)