Február 15-én megkezdhető a trágyázás nitrátérzékeny területen is, ezért összegyűjtöttem a legfontosabb tudnivalókat, amit nitrátérzékeny területen gazdálkodóknak tudni érdemes.
– Amennyiben a talaj nem fagyott, vízzel nem telített, és összefüggő hótakaróval nem borított, úgy február 15. után a trágyázás megkezdhető.
– Tilos kijuttatni trágyát október 31-től február 15-ig, kivéve az őszi kalászosok fejtrágyázását, ami február 1-jétől megengedett.
– Tilos kijuttatni könnyen oldódó nitrogént tartalmazó trágyát a betakarítás után, amennyiben ősszel nem kerül sor újabb kultúra vetésére.
– 5 évnél nem régebbi talajvizsgálattal kell rendelkezni és az eredményekből évente tápanyag gazdálkodási tervet kell készíteni.
– A termesztett növényekhez maximálisan kijuttatható nitrogénhatóanyag értékeket a 59/2008 FVM rendelet 3-4. melléklete tartalmazza.
– Műtrágya 12%-nál meredekebb lejtésű terület talajára csak haladéktalan bedolgozás mellett juttatható ki.
– 17 % lejtés felett trágya nem juttatható ki a talajra.
– Az istállótrágyát haladéktalanul a talajba kell forgatni.
– Hígtrágya talajvédelmi terv alapján a talajvédelmi hatóság felé történő bejelentéssel lehetséges az ország egész területén.
– A szerves eredetű – istállótrágya, hígtrágya, szennyvíziszap stb. – nitrogén kijuttathatósági maximuma 170 kg/ha/év.
– Trágya nem juttatható ki: műtrágya felszíni vizek partvonalának 2 méteres sávjában; szervestrágya a tavak partvonalától mért 20 méteres sávban, egyéb felszíni vizektől mért 5 méteres sávban; forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól mért 25 méteres körzetben.
– Ideiglenes trágyakazalban a trágya maximum 2 hónapig tárolható.
– Az ideiglenes trágyakazlat minden évben más helyszínen kell kialakítani, s max. annyi trágya helyezhető el ideiglenesen, amennyi adott táblára szükséges.
– A naptári évet követő év március 31-ig nitrátjelentést kell készíteni és beküldeni a NÉBIH-nek. (forrás: 59/2008.FVM rendelet)
